Takáts Eszter marketingje meglepően jó. Ennek pedig csak egy részét képezi az, hogy ő szól a rádióból (Petőfi, mi más), ott van minden fesztiválon, és fent vannak a klipjei YouTube-on. Na meg hogy a meghökkentően fura nevű GumiZsuzsi a zenekara. A másik része egyfajta személyes reklám, hogy a sztár lejön az emberek közé, és lehet vele csak úgy beszélgetni. Illetve nyilván nem ezért jön, de nem zárkózik el a dolog elől. Például sétálsz Esztergomban az utcán, és utánad szalad egy fiú, hogy „olyan harisnyád van, mint a lányoknak Takáts Eszter koncertjein. Akarsz vele találkozni?”
„Hát, tulajdonképpen miért is ne” – feleltem, és így kerültem egy parányi esztergomi kocsma kerthelyiségébe Takáts Eszterrel és Hetényi Tamással, aki a Club Era dobosa. Csupán ennek az egészen rendkívüli spontaneitásnak köszönhető, hogy egyáltalán nem voltam felkészült. Úgy ültem le Eszterrel beszélgetni, hogy nem igazán ismertem sem a zenéjét, sem a személyét, csak annyit tudtam, hogy ő az a lány, aki azt énekli, hogy „ami csúnya, azt is mellé teszem”, és közben ugrál.
Szerencsére Eszternek nem volt szüksége kérdésekre, csak úgy beszélt. És mosolygott és grimaszolt. És nem ugrált. Elmondta, hogy úgy gondolja, hogy Esztergomban sajnos nem túl nagy a rajongótábora, ezen szeretne változtatni, meg azt is, hogy a Szép és Jó szerinte is egy kicsit buta szám, de a közönség szereti, ezért játszani kell.
„A dalaimat egyedül írom a gitárommal a kezemben, a gondolataimat, érzéseimet transzformálom át zenévé” – mesélte. „Azt, ami bennem van, ami nyomaszt, tulajdonképpen kiírom, kizenélem magamból. Ha egyszer kijön belőlem, akkor tizenöt perc, max fél óra alatt kész egy szám, és este akár már játszhatom is. Ilyen például a Postás, aminek egy szerelmi történetem az alapja. De van olyan szám is, hogy kapok egy impulzust, és aztán csak úgy átszalad rajtam, nem érlelődik hosszú ideig, ilyen a Drága idő, amit álmomból felkelve írtam.”
„A zenélésben az a jó, hogy olyan embereket ismerhetek meg, olyan emberekkel találkozom, akik valahogy mind kettyentek egy kicsit (ezt rám is mondták már), de nagyon érdekesek. Én pedig a dalaimon keresztül adok valamit nekik, a közönségnek, egyszerre rengeteg embernek. Ami a rossz ugyanebben, az az, hogy jelenleg nem tudnám csak egyetlen személyre koncentrálni az energiám, és gyereket nevelni, bármennyire is szeretném. Így a kutyámmal élek.”
Eszter zenéje alternatív, impresszív, ráadásul pécsi, és a pécsi zenekarok fel tudnak mutatni valamit a mai kultúrpopban, gondoljunk csak a Kispál és a Borzra vagy a 30Y-ra. A szövegei néha kissé szétesősek, de ő az életben is így beszél, befejezetlen mondatokkal, tegyük hozzá mi, ami kimaradt, bontsuk fel a metaforáit, érdemes. Tarka harisnyás lányok, szomorú lányok, vidám lányok, ugrálni szeretős lányok, katicákat szerető lányok, szerelmes lányok, na meg persze fiúk is, hallgassatok Takáts Esztert. Mindenképpen szerethető.
Kultúrfitnesz. Takáts Eszter marketingje meglepően jó. Ennek pedig csak egy részét képezi az, hogy ő szól a rádióból (Petőfi, mi más), ott van minden fesztiválon, és fent vannak a klipjei YouTube-on. Na meg hogy a meghökkentően fura nevű GumiZsuzsi a zenekara. A másik része egyfajta személyes reklám, hogy a sztár lejön az emberek közé, és lehet vele csak úgy beszélgetni.

"Olyan emberekkel találkozom, akik valahogy mind kettyentek egy kicsit"
tovább »