Franz Kafka, többek között a Per című regény szerzője, 1883-ban, egy német középosztánybeli zsidó család gyermekeként, Prágában látta meg a napvilágot. Ennek a kulturális „összetettségnek” is köszönhető, hogy többen is az eredeti Kafka-kéziratok jogos tulajdonosának tartják magukat. Pár hete, az izraeli Nemzeti Könyvtár elkezdett azon parázni, hogy a Per eredeti kézirata Németországban maradt. Az izraeli Nemzeti Könyvtár felszólította a marbachi Német Irodalmi Archívumot, hogy szolgáltassa vissza a kéziratot. A kézratot 1988-ban, egy londoni aukción a nemzetközi nagyközönség színe előtt, teljesen legálisan vásárolták meg, hangsúlyozta Ulrich Raulff, az Archívum igazgatója. Az izraeli Nemzeti Könyvtár igazgatója, Samuel Har Noy, az elmúlt hetekben komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, ahogy ő fogalmazott, hogy „ezt a maradandó történelmi igazságtalanságot” korrigálja. Har Noy szemszögéből egyedül Izrael rendelkezik a kizárólagos joggal, hogy az eredeti, kafkai kéziratot birtokolja. A Nemzeti Könyvtár ügyvédje, Meir Heller azt nyilatkozta, hogy a német Archívum tudta, hogy problémák fognak adódni a kézirattal kapcsolatban, és álszent kijelentésnek tartja részükről, hogy ők az egyedüli és kizárólagos birtokosok. Raulff erre azt reagálta, hogy a Marbach váráslásának törvényességéhez semmi kétség nem fér. Amikor 1988. november 17-én, a londoni Sotheby aukciós házban sor került a tranzakcióra, akkor senkinek nem volt semmi ellenvetése a dologgal kapcsolatban.

Amikor Franz Kafka 1924-ben meghalt, megkérte barátját, Max Brodot, hogy égesse el az írásait. Max Brod mindezt nem teljesítette, inkább kiadta az addig ismeretlen műveket, és poszthumusz hírnevet szerzett barátjának. 1939-ben Brodnak muszáj volt a kommunisták elől Prágából Izraelbe menekülnie. Ekkor egy kofferben menekítette magával Kafka műveit. Brod 1988-ban bekövetkezett halála után a hagyaték, egykori titkárnője, Esther Hoffe kezébe került, aki eladta a szövegek egy részét, és a Perrel legalább 2 millió dollárt kaszált. A 101 évet megért Esther Hoffe, 2 évvel ezelőtti halálakor, a Brod-hagyatákot lányai, Ruth és Hava örökölték. A két, holokauszt-túlélő, 80 körüli hölgy közös oröksége a jogi harcoknak köszönhetően sokszorosan felértékelődött. A kérdés az, hogy kié lesz majd a milliós értékű hagyaték, de egy biztos, hogy valaki ebben a „harcban” el fog szegényedni.