Ha most vasárnap lennének a választások, bekerülne-e a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) a parlamentbe?

A kampányt valószínűleg megnyernénk, a választást valószínűleg megint elcsalnánk, mint 3 éve, és megint nem vennék figyelembe a Szíriuszról késve érkezett, de egyébként még valós szavazatokat.

Hány százalékra tippelnél?

Velünk mindig az a baj, hogy ez mérhetetlen. Ránk úgy lehet szavazni, hogy valaki beírja a párt nevét a szavazólapra, és behúzza ránk az ikszet, ami ugye a mai törvények szerint érvénytelennek tűnik. A következő választáson, ha jól tudom, lesz egy nagy konkurenciánk, az Egyiksem nevű párt. Valószínűleg sokan úgy érzik, hogy őket kéne beikszelni.

Terveztek ellenük negatív kampány?

Szerintem felesleges olyan kampányt csinálni, mint 3 éve. Igazából a pártokat konkrétan csesztetni már majdhogynem felesleges. Én arra gondoltam, hogy lehetne egy űrlénypárt egy másik bolygóról. Ők valójában tudnának olyanokat ígérni, amire a földiek nem képesek.

Például?

Galaktikus méretekben gondolkodást. Például földosztást lehetne tartani a Siriuson. Volt egy másik ötlet, hogy csinálunk egy olyan pártot, ami igazat mond, ami valóban azzal kampányol, amit csinálni fog. Ha megpróbálunk egy igazmondó kampányt, az a mai helyzetben valójában az MSZP ellen szólna, akik jobb híján a negatívumokkal kampányolnak. Hurráéljen-kampány viszont valószínűleg nem lesz.

Akkor nem lesz több ingyen sör sem?

Indítványunkat sajnos az Alkotmánybíróság elutasította.

És akkor most mi lesz a következő projekt, amíg nincs kampány? Van valami új terv?

Most zajlik az egyesületünk bejegyzési folyamata: ami azért lesz jó, mert legális keretek között bérelnénk óriásplakátokat, amin nem reklámok lennének, hanem hülyeségek. Meg jó lenne viszonylag rendszeresen megjelentetni valami kamukiadványt, periodikát. Észrevettem, hogy mi igazából csak parodizálni tudunk dolgokat, úgyhogy ez a kiadvány is valami más kiadvány paródiája lenne.

És ezt hányan csinálnátok? Egyáltalán hányan vagytok a pártban?

Az utcai ragasztásokat és fújásokat én csináltam, majdnem mindet, de van pár haverom, aki hasonló dolgokat csinál. Ha van valami nagyobb projekt, azokat együtt csináljuk. Ezért van az, hogy én ilyen hülyén használom az egyes és a többes számot. De mivel mégis pártról van szó, megteheti az ember, hogy többes számot használ. Mivel sokminden van a honlapon, az emberek azt hiszik, hogy mi rengetegen vagyunk, és ez tök jó. Bárcsak rengetegen lennénk.

De rajongóid, támogatóid és híveid rengetegen vannak, nem?

Jajaja. Elég sokan írnak, hogy ők is csinálnának valamit, meg részt vennének ebben a dologban, és elég gyakran elkérnek plakátokat, hogy kiragasztják őket, de ez legtöbbször elbukik. Igazából nem tudom, hogy mit rontok el, de egy idő után nem válaszolnak. De az, hogy az ember éjjel ragasztgat, sablonokat fúj, azért nem egy olyan jó dolog. Nem olyan, mint a graffiti, hogy az ember a kalandért, az akcióért, a paráért fúj. Az, hogy éjjel el kell menni, és minden második éjjel fújok órákat, meg sunnyogok, de az most tökre nem akció, hogy várok a hidegben, hogy ne jöjjön senki. Muszáj megcsinálni, mert senki nem csinálja meg helyettem.

Te ezt az egészet főállásban csinálod?

Hát, végülis igen. Hobbi, de a legtöbb időt ezzel töltöm. Rengeteg időt elvesz, hogy lassú vagyok. Ugye nem tudok szabad kézzel rajzolni és mindent számítógéppel kell megcsinálnom, azt mire kinyomtatom, felragasztom a kartonra, azt kivágom, akkor átfújom a stencileket, akkor kivágom az a lapot, elmegyek kiragasztom, elég hosszú idő. De ez tök jó. Én pont olyan vagyok, ha nehezebbek a körülmények, és például nincs pénzem nyomtatni, attól még lelkesebb leszek. De tök jó lenne, ha lenne egy road kamionom, mint a zenekaroknak, amiben lenne egy nyomtató, meg egy csomó papír. Jó lenne elmenni vele minden városban, és akkor azonnal helyben meg lehetne csinálni a dolgot. De ezt majd 20 év múlva, gondolom, összejön talán.

Egy óriásplakát átragasztásánál mennyi előkészítő munkára van szükség?

Ha van egy teljesen üres, öt méter széles, két méter magas óriásplakát, azt otthon érdemes összeragasztani. Ha átragasztok valamit, az annyival melósabb, hogy le kell méricskélni, hogy mi mekkora, hogy stimmeljen. A citylightnál meg az a tök jó, hogy van egy csavarkulcs, amit lehet kapni a boltban, és azzal ki tudom nyitni, majd mögé tudom ragasztani. Ez tök egyszerű dolog. Nagyon fontos, hogy hihető legyen, amit átragasztottál, mert csak akkor tud működni. Még ha vicces is, ne viccnek tűnjön, hanem tűnjön úgy, hogy ez tényleg ilyen, hogy például a Media Markt tényleg ekkora fasz. Aztán nyilván mindig az van, hogy vannak emberek, akik megértik, hogy valami poén, és vannak emberek, akik nem és ők tényleg dühösek lesznek tőle. Majdhogynem bármit meg lehet csinálni, és én pont azért kezdem el ezt az egészet vállalni arccal, hogy látszódjon, hogy ezt mennyire nyugodtan csinálhatja bárki. És tényleg: csinálhatsz tök illegális dolgokat, gyakorlatilag semmi nem lesz. Hét év alatt volt egy MÁV-os perem, ahol tízrugós bírságom lett. Gyakorlatilag ennyi. Itt, Pesten kétszer kaptak el, amikor fújtunk egy pocsolyát halakkal, meg, amikor egy ütvefúró szurikátát ragasztottunk. (Most is elővették Kovács Gergőt az EP-kampány során történt ragasztások miatt – erről lásd az Index cikkét.)

Ilyenkor nem röhögnek a rendőrök?

Ha van nálad egy graffitis festék, akkor nyilván létezik egy negatív alapállás, mert a graffitiseket gyűlöli az egész világ, és a rendőrök különösképpen és alapból nagyon dühösek. Viszont, amikor látják, hogy mást csinálok, akkor elengednek. Engem még soha nem vittek be a rendőrök. Egyszer lefújták a hasamat, de az is inkább vicces, mint szörnyű. Képmutató dolognak tartom, hogy egy csomó street artos takart szemmel, terrormaszkban jelenik meg, mert nekik szinte mindig tudni a nevüket, tök híresek, boltjuk van, ilyenek. A graffitinél mivel illegális, oké, hogy maszkban vagy, de a streeat art az egészen más. Nyilván ezt is lehet úgy csinálni, hogy gyökér vagy és egy új házat cseszel össze, de nem ez a jellemző.

Miért kezdted el ezt az egészet?

Nyolc-tíz éve Szegeden kezdtem, és legelőször otthon, számítógépen csinálgattunk viccesnek szánt álhirdetéseket. Amikor Pesten elkezdtek megjelenni a matricák, mi is úgy gondoltuk, hogy megpróbáljuk ezeket a dolgokat matricára. Utána jött pár vergődős év. Aztán megszületett a kutya, meg pár álreklám, de rengeteget bénáztam. A matrica leugrott a falról, a festéket meg belefújtam a zsebembe. Ezután táblák hátuljára ragasztottunk matricákat, de az is kicsit haldoklós volt. Három éve, a választásokkor jött az ötlet, hogy csinálunk egy hihető választási kamukampányt. 10 Ft egy A/3-as utcai plakát, amiből ha csinálsz kétszázat, akkor Szegeden már mindenki látja, és ha azt mondod az újságcikkben, hogy ötszázat csináltál, akkor végképp azt hiszik, hogy… Ennek viszonylag nagy visszhangja lett, és az lett a vége, hogy végigment egy három-négy hónapos kampány. A végén már készült negyvenféle plakát, közben a weboldalt is frissítettem minden nap, és amikor ez véget ért, elkezdtem unatkozni. És akkor megláttam, hogy plakátokon jóval közvetlenebb, ütősebb, és hatékonyabb kommunikációt lehet folytatni az emberekkel. A kis matricákkal az a baj, hogy sajnos megmaradnak szubkulturális körökben, mert az ötvenéves néni nem feltétlenül olvasgatja a tábla hátulját. Ekkor elkezdtem kiragasztani a „Sérv eladó”, a „Találtam egy részeg hódot” és hasonló plakátokat, majd ezekből jött a többi. Mostanra nagyjából ezek is elfogytak.

Honnan jön az ihlet ezekhez a „hülyeségekhez”?

Van egy vizuális uralmi rendszere a köztereknek. Ma az tud kommunikálni valamit az utcán, akinek erre van pénze, ezért az aktuális üzenetek és tartalmak kimerülnek a cégek reklámjaiban, és ezt tök jó támadni és csesztetni. A fogyasztáskritika, meg a „hülye multik”, „hülye reklámok” és hasonló jelszavak, amikkel elvileg mindenki egyetért, már olyan szinten evidensek, klisések és üresek, hogy nincs már értelme direktben ezekkel kampányolni. Hiába mondom azt, hogy ne vágjuk ki a fákat: leszarják. Ezért kell az adott multicégek nevében, az ő módszereikkel kommunikálni. Minden cégnek nagyon fontos az imidzse, ezért ez az a felület, ahol őket támadni érdemes. Ha ezen tudsz rontani, akkor sokkal nagyobb kárt okozol nekik, mintha pokolgépet robbantanál az indonéziai Nike-gyárban.

És mi a bajod a kortárs képzőművészettel?

Annyira sok bajom nincsen. Ma ott tartunk, hogy a művészet soha ennyire távol nem volt az emberektől. És a legtöbb mai magyar fiatal három élő kortárs festőt nem tud mondani, de három német focistát valószínűleg tud. Sajnos mára kialakult egy zárt kör, ahol a képzőművészeti egyetem oktatói és a hallgatói, a galériatulajdonosok, a kurátorok és a művészek köre egymásért él, egymás újságjait olvassa, egymás kiállításaira jár, és egymás képeit veszi meg. De azért vannak jó dolgok is ebben a mai magyar képzőművészetben, csak az a baj, hogy sajnos nem tud eljutni az emberekhez annyira, amennyire kéne.

Kerestek téged multicégek, vagy bárki, hogy dolgozz nekik?

Nagy cégek nem kerestek, nem írt a Nike vagy az Adidas. Általában civil szervezetek szoktak jönni, és párszor dolgoztunk is nekik, például a Tilos Rádiónak, a Szegedi Múzeumnak, vagy a Kendermagnak. Voltak feltörekvő politikai formációk, mint Tomcat, és az LMP-vel is szóba került a dolog, amiből aztán semmi nem lett. Nézd, én reklám- és rendszerkritikát csinálok, így ez egy elég kényes kérdés. Szerintem ebből nekem nem illik pénzt szerezni.

Végzettséged szerint mi vagy?

Semmi. Három különböző szakot már abbahagytam. Ez öt évet vett el az életemből. Először közgazdasági programozó-matematikára, aztán szociológiára, végül környezettanra jártam, illetve az utolsóra járok most is. De legalább elvégeztem az összes „bevezetés” kezdetű tantárgyat.

Miért költöztél vissza Szegedről Budapestre?

Ugye én Szegedre az egyetem miatt mentem le, ott viszont végig bénáztam. De azért jó volt, mert lett egy csomó jófej haverom. Most viszont mindenki Pestre költözött, így én is jöttem utánuk. Elég hülyén éreztem már magam Szegeden, hogy ha egyszer mindenki a fővárosban van, akkor én miért állok még mindig itt?

Azt mondtad, akkor jössz csak Pestre, ha kitiltják a városból az autókat.

Hát ezt akkor nagyon bekamuztam.

Ehhez kapcsolódik a buszmegállóban elhelyezett ketreced is. Használta valaki egyébként?

Ezt nem tudom. Viszont két nappal a kihelyezés után már szétrúgta valaki, volt ugyanis YouTube-on volt egy komment, hogy „most már tudom, mi volt az a szétrúgott vasdarab a megállóban”. Különben nagyon szar, hogy a legtöbb ember csak az interneten keresztül láthatja a dolgaimat. Mára ingyen már csak ez a két dolog maradt: az utca meg az internet. Persze az se mindegy, hogyan használja az ember a médiát. Amikor 2006-ban az MKKP-s kampányt nyomtam, akkor még elmentem a Mokkába meg nyilatkoztam a Blikknek, de ma már odafigyelek arra, hogy a bulvársajtónak meg az olyan médiumoknak, amelyek gyökeresen ellentétes értékeket képviselnek, mint én, leginkább ne mondjak semmit. Az meg a másik, hogy egy TV2-s reggeli műsorban egyszerűen nem menő szerepelni. Most elmész egy reggeli műsorba, és ott van a Bódi Guszti meg egy politikus, akinek leginkább börtönben kéne lennie – hát ezek közé bemenni, az a lehető leghülyébb társaság. Ha viszont annyira laza tudnék lenni és annyira fasza arc lennék, hogy milliók előtt hülyét tudnék csinálni a riporterből, akkor simán bemennék. Többet már akkor úgysem hívnak. Sokszor viszont félreértenek, az MTI például úgy írta meg a Pécs 2100-as honlapot, hogy azzal lejáratókampány indult a pécsi Európa Kulturális Fővárosa-projekt ellen, holott az egy paródiaoldal volt csak.

Ezért van a honlapodon az a menüpont, hogy hazug média?

Azt csak általánosságban gondolom. Az MKKP-s dolog is azért kapott szerintem ekkora visszhangot, mert maguk az újságírók pörgették, hiszen ők is pont annyira utálják a politikusokat, mint bárki más. Ez meg jó lehetőség volt arra, hogy szivassák a politikai elitet.