A  Mikulás a tapasztalatok szerint alkalmas a példaképszerepre, hiszen megfogható lehetőség van arra, hogy a gyermek találkozzon vele – aranyos kis mondat, nem igaz? Találja ki, honnan való! Hát persze, hogy Győr Megyei Jogú Város középtávú gyermek- és ifjúságpolitikai koncepciójából! Ebből fogunk most szemezgetni. Kíváncsi lett? Kattintson a tovább gombra!

Ennyire azért nem rossz a helyzet

Egész pontosan harminc oldalas a dokumentum, ami arra vállalkozik, hogy irányt mutasson a városvezetésnek, hogyan kell bánni a fiatalokkal. Teszi ezt egy 2005-ös városi ifjúságkutatási felmérés (hatszáz fős minta, 5%-os statisztikai hibahatár) adataira hivatkozva, amiből kiderül, hogy a megkérdezettek 42%-a volt elégedett azzal, hogy Győrben él, míg 39% nem tudta eldönteni, hogy elégedett-e vagy sem. A válaszadók csupán 20%-a jelezte azt, hogy szívesebben élne máshol. Azért ez egész jó kiindulási alapnak tűnik.

Az ifjúságot valóban segítő ifjúsági koncepciónak nem csak érzékelni kell a fiatalokat, hanem meg is kell érteni őket. Hiszen felnőtté válni sohasem egyszerű, és ezt gyakran hajlamosak vagyunk elfelejteni. Ez az az életszakasz, amikor igazából kiderül, hogy milyen irányt vesz az életük. A környezetük erre nagy hatással van. Egy önkormányzat a felkínált alternatívákkal sokat segíthet abban, hogy a fiatalok élete pozitív irányban menjen tovább.

Na, nézzük akkor az önkormányzat által felkínált alternatívákat! Leginkább az érdekel minket, hol és hogyan töltse el szabadidejét a győri ifjúság – erről azonban csak a dokumentum vége felé van szó. Addig is egy csomó szórakoztató adattal fogjuk szórakoztatni az olvasót.

Tudta-e Ön, hogy

a győri fővámhivatal az elmúlt öt évben összesen 4065,73 grammnyi heroint, 446 db extasy tablettát és 902,55 gramm pszilocibin tartalmú anyagot foglalt le? Tudta-e Ön, hogy egy magánlakás “nemcsak a mákteásoknnál, de a füveseknél is lehet a fogyasztás színtere”? A diszkódrogoknál azonban kevésbé, mert “beveszik, de aztán elmennek otthonról”? És azt vajon tudta-e, hogy vannak olyan helyek Győrben, amikben “olyan zenét játszanak, ami elősegíti ezeknek a szereknek az élvezetét”? És hogy a fiatalok a Baross úton mozizni szoktak? Nem tudta, mi? Olvasson több ifjúságpolitikai stratégiát, ez mind benne van!

Ők sem értik, mit keres a Mikulás a koncepcióban

De mi a megoldás? “Azoknak, akik szórakozásból próbálják ki a drogokat, más, tartalmasabb szórakozási alternatívákat kell felkínálni.” Hogy konkrétan miket, azt még mindig nem tudjuk meg, nem is bánjuk, mindent a maga idejében, lapozzunk is. “Győr egyetemi város” – kezdődik az ifjúságpolitikai koncepció oktatási fejezete, majd így folytatódik:

A felsőoktatásban tanulók részvétele a város kulturális- és sportéletében egyelőre sokkal kisebb mértékű, mint amire létszámbeli arányukból következtetni lehetne. Úgy tűnik, hogy a bejáró és a kollégista egyetemisták a hétvégi és az ünnepnapi programjaikban lakóhelyükhöz kötődnek, amit a családi kapcsolatok fenntartása szempontjából értékesnek tartunk. A hétköznapok estéin a fiatalok zenés-táncos-bulizós szórakozóhelyein találkozunk velük és győri lakhelyű társaikkal.

Miközben a koncepció azt ecseteli, hogy fenntartói kötelesség szabályozni a gimnáziumokban és szakközépiskolákban indítható osztályok számát (ezt egyébként sikerült is megtenni, szerintünk nagyon helyes irány felé elmozdulva), olyan csodálatos mondatokra bukkanunk, mint például ez: “A buszpályaudvar melletti kocsmák ismertek már tanulóink előtt.” Ilyet. ”Erősödjék meg Győr egyetemi város arculata, ezen cél érdekében fejlessze a felsőoktatási és háttérintézményeket” – ez a mondat is aranyos, de elemezni most nem fogjuk, Pintér Bence kollégánk jó sokszor fejtette már ki véleményét e hasábokon arról, hogy attól még nem egyetemi város Győr, hogy van benne három felsőoktatási intézmény.

Konkrétan most jött el az a pont,

hogy a szabadidő hasznos eltöltésével foglalkozzunk. Győr Megyei Jogú Város 2008-2014-es Középtávú Gyermek- és Ifjúságpolitikai Koncepciója két dolgot emel itt ki, a sportot és a kultúrát. A sporttal most nem foglalkozunk, a végén még Szijjártó Péter Audijánál kötnénk ki, az meg milyen már. Maradt hát a kultúra:

A városban élő fiatalok többnyire elégedettek a város kulturális kínálatával. Ezen a ponton szinte nem is voltak kifejezetten gyenge pontjai a városnak. A legkedveltebb program a fiatalok körében a Győri Nyár rendezvénye volt, majd ezt követi a Győri Nemzeti Színház, a Tavaszi és Téli Fesztivál.

Ez egyébként semmi ahhoz képest, hogy a 2005-ös városi ifjúságkutatásban az áll, hogy a 16-19 évesek között a pláza mozija számít Győr legkedveltebb kulturális intézményének – a színház és a Győri Nyár mögött. Azért érdekes ez, mert nehezen tudjuk elképzelni, hogy egy EDDA vagy Bonnie Tyler-koncert megmozgatná ezt a korosztályt – márpedig a nyári fesztivál előadói sokkal inkább szólnak az idősebb, kereső közönséghez, mint a zsebpénzükből élő fiatalokhoz, akik inkább a Mediawave-kaliberű fesztiválokra buknak. Elméletünk az ifjúságkutatás szerint téves: a győri fiatalok 31%-a nem is hallott még a Mediawave-ről, míg 38%-uk a Rómerről sem hallott semmit. Igaz, a kutatás készítői hozzáteszik: “Nem szeretnénk messzemenő következtetést levonni ebből a skálából, hiszen vannak benne olyan intézmények, amelyek valóban csak egy szűk réteghez szólnak, így nem csoda, hogy egy ilyen nagyságú mintából csak kevesen ismerik őket.”

Ha nem létezne alkohol, az rosszabb lenne az alkoholtilalomnál

Talán éppen ezért nem foglalkozik az ifjúsági koncepció az alternatív kultúrával. Az olvasó felvetése itt egyébként jogos lenne, hogy miért nem a kulturális stratégiát nyálazzuk át – jogos lenne, ha egyáltalán létezne ilyen dokumentum. Volt rá kísérlet, de aztán kudarcba fulladt a politika ellenállása miatt. Szegény, szegény Koltay Gábor.

Győr városa a jövőben még nagyobb hangsúlyt kíván fektetni arra, hogy az ifjúságot még jobban ösztönözze a kulturális és egyéb más programokban való részvételére. Fontosnak tartjuk, hogy a kultúrában dolgozó szakemberek szorosan együttműködjenek abban, hogy minél több értékes programot nyújtsanak a koncepcióban érintett korosztályoknak. Hiánypótló lenne, egy kifejezetten fiataloknak szóló összművészeti diákfesztivál, melyben helyet kapnának a művészeteken kívül sportos elemek is, hogy minden fiatal még aktívabban részt vegyen a programokon.

Szóval legyenek fesztiválok, töltsék el a fiatalok ott szabadidejüket. A hiánypótló ötlet meg nagyon könnyen kivitelezhető, és nem is hiánypótló: egy időpontban, vagy szorosan egymás után kell rendezni a Kisfaludy Napokat és a 24 órás vetélkedőt, és a feladat már is ki van pipálva. De mi legyen, ha nincsenek fesztiválok? Hát hozzunk létre egy ifjúsági közösségi teret mondjuk a Petőfi művelődési házban, töltsék el ott szabaidejüket – csaptak a hasukra a városháziak. De hogy miért ott, az az ifjúságkutatás adatainak fényében érthetetlen, az egyáltalán nem elégedett és a nem elégedett kategóriák összevonása után mindössze a Petőfi Sándor Ifjúsági Házzal szemben merült fel nagyobb kritika. Ez azt jelenti, hogy minden tizedik megkérdezettnek voltak fenntartásai a Szkítia könyvesboltot, a Fidesz, a MIÉP és a Jobbik rendezvényeit befogadó városi fenntartású művelődési központtal szemben.

Szóval elég ingerszegény az ifjúsági stratégia

kultúrával és a szabadidő hasznos eltöltésének sporton kívüli része. A Rómer Házról szó sem esik benne, pedig szerintünk a hely sokkal alkalmasabb egy ifjúsági közösségi tér létrehozására, mint a Petőfi. Arról nem is beszélve, hogy a leendő ifjúsági közösségi térnek ideológia- és politikamentesnek kell lennie – nos, a Rómer eleve ilyen, a Petőfi meg nehezen rúgja ki a Szkítiát a földszintről.

Egy győri egyetemista

Talán majd a következő jobb lesz. Erre egyébként minden esély megvan. Mint azt Buzál Henriettától, a polgármesteri hivatal ifjúsági referensétől megtudtuk: 2010 első félévében elkészül az új ifjúságkutatás, ami alapján elkészítik majd az új ifjúsági cselekvési tervet is. Mi kíváncsiak várjuk mindkettőt. Búcsúzóul nézzük meg, mit ír a város ifjúságpolitikai koncepciója a Mikulásról!

A városban 1988 óta működik a Győri Mikulás. A rendezvényre évente 3200-3400 rászoruló gyermeket hívnak meg. Az ünnepséget a Mikulás Birodalom Alapítvánnyal közösen rendezi a város. A meghívott gyerekeknek a Győri Nemzeti Színházban egy színházi előadás keretében ajándékcsomagot adnak át. Az Alapítvány hangsúlyozza a gyermekkori élmények fontosságát, melyek meghatározzák azt, hogy valakiből később milyen ember lesz. Fontosak ezek a közösségi élmények a gyermekek számára akkor, amikor ennyire magas a válások száma. A csonka családokban felnövő gyermekek számára különösen fontos egy példakép személy. A Mikulás a tapasztalatok szerinte alkalmas erre a példakép szerepre, hiszen megfogható, lehetőség van arra, hogy a gyermek találkozzon vele. A program visszajelzései pozitívak, mindenképpen meg kell tartani.

Nem jutunk szavakhoz. Mit is mondhatnánk erre. Ámen.