Politika. Kuncze Gábor kockás füzetlapról nyomta Debreczeni József ma bemutatott Arcmás című könyvének méltatását, majd hozzátette, a “könyv Orbán Viktorról szól”. Dávid Ibolya MDF-es sztorikat mesélt, a kiadó pedig “fontosnak, nagyon fontosnak” nevezte a kötetet. Vajon van-e Orbán-fóbiája Debreczeni Józsefnek? És vajon dedikálta-e a szerző könyvét az Indexnek?
A hatalmas érdeklődés valószínűleg Dávid Ibolyának és Kuncze Gábornak, no meg Orbán Viktornak szól, kezdi a szerző, mire a közönség nyugdíjasokból álló része hangosan kikéri magának: ők igenis Debreczeni József miatt vannak itt, majd elküldik az előttük álló sajtósokat, mondván nem látnak tőlük semmit. Sőt, az egyik idősebb hölgy annyira kíváncsi volt, hogy még fel is állt székére, ami sportcipőjének, vékony vádlijának és harisnyájának köszönhetően nem mindennapi látványt nyújtott.
A legnagyobb formátumú politikus
a rendszerváltás óta – ezt Debreczeni nem Gyurcsány Ferencre, hanem Orbán Viktorra értette, akiről bár már írt egy könyvet, most úgy érezte, meg kell ezt tennie újra, hiszen az elmúlt években “már egy másik Orbán Viktor-arc néz ránk”. És mi lesz még itt a Fidesz kétharmados győzelme után, teszi fel a kérdést a szerző, mire a közönségből azt hallani: “hát igen, ettől félünk!” Megnyugtatásukra az egykori MDF-alapító történelemtanár bevallja: Gyurcsány Ferencet ma is ugyanúgy becsüli. (Taps.)
Dávid Ibolya fehér kosztümben és kontyban köszönti ezt a bátor embert. Az MDF elnöke szerint Debreczeni magányos harcos, aki csak az igazat mondja. “Tényekre alapoz karakteres véleményt” – és ma ez bizony kevesek vállalása, így az elnökasszony. Hosszan beszél az elmúlt húsz év parlametáris demokráciájáról, a rendszerváltásról és ami azóta történt. Debreczeninek “jó a tolla, éles az esze és az iránytűje is a helyén van”, és Dávid Ibolya nagyon reméli, tanulsággal szolgál a kötet az olvasók számára. (Lelkes taps a közönség soraiból.)
Sokan kérdezték tőlem, miért írom meg ezt a könyvet, s hogy nem félek-e. De igen, félek egy kicsit – talán meg is ijedek majd. Mégis meg kellett írnom, másként nem tehetem. (…) Ám előbb utóbb, ha eljön a halál, akkor fogadjuk csak kétségbeesetten, ha arra kell gondolnunk, hogy az életünkben elmulasztottunk valamit. Valamit, amit megtehettünk volna – meg kellett volna tennünk -, de mégse tehettünk meg. Ezért született ez a könyv. (Részlet az Arcmás utószavából.)
A két rendszerváltó pártot szimbolizálja
a két meghívott vendég, így a szerző. Ezért is vesz részt Kuncze Gábor az eseményen, aki Debreczeni szerint annak ellenére is megtestesíti a mostanában érdekes kanyarok jellemezte liberális pártot, hogy annak már régen nem elnöke. (Hogy Kuncze mire gondolhatott eközben, azt sajnos nem tudjuk, az ötleteket kommentben tessék megosztani velünk!) Kuncze a szokásos poénkodás után azzal kezdi, hogy Debreczeni kötete négy dologról szól. Egyrészt Orbán Viktor politikai portréja ez, másrészt a rendszerváltás története, harmadrészt a Fidesz története, negyedrészt pedig a parlamentáris demokrácia leépülésének krónikája.
Kuncze szerint a könyv Orbán Viktorról szól – persze nem abban az értelemben, mint “amikor kiolvastuk a Háború és békét egy délelőtt alatt, majd megállapítottuk, hogy az oroszokról szól” – , és leírja, hogyan lesz az egykor nagyreményű fiatalemberből populista és demagóg politikus, aki nem az ellenfelet, hanem az ellenséget keresi. A liberális politikus szerint Debreczeni kertelés nélkül ki meri mondani, hogy a Magyarországot uraló gyűlöletnek Orbán Viktor “nem az egyik, hanem a fő oka”.
Bármelyik beszédét, interjúját lapozzuk fel: szinte mindegyikből ömlik a fékevesztett gyűlölet – ám ez nem teljesen igaz. Mert az áradó zsigeri érzelmeket nagyon is fékezi és moderálja a retorikai tudatosság: Orbán nemcsak gyűlöl, hanem mindenekelőtt gyűlöltetni akar. (…) Kell egy ellenség – Orbánnak is, a híveinek is. Egy a tábor, egy a zászló; egy a vezér – egy az ellenség. (…) Orbán aligha ismeri, alkalmazni azonban tökéletesen alkamazza az egyetlen, diabolizált ellenséggel szembeni gyűlöletkeltés klasszikus, hitleri receptjét. Ha nem is tudja, teszi. (Részletek az Arcmásból.)
Kuncze felteszi magának a kérdést: vajon van-e Orbán-fóbiája Debreczeninek? - mint ahogyan ezt sokan hangoztatják a jobboldali sajtóban és különböző internetes fórumokban. Az SZDSZ egykori elnöke a szerzőnek a NOL-on megjelent cikkeinek hozzászólásait hozza fel példaként arra, hogy sehol nincs érdemi vita, csak jelzőkkel dobálózás. “Tisztességtelen, hogy lesöprik az asztalról Debreczeni munkáit. El kell őket olvasni és meg kell őket cáfolni – de elárulom, ez utóbbi nem fog sikerülni”, így Kuncze, aki már-már Kasszandrához hasonlítja a szerzőt.
“Súlyos mondatok és súlyos jóslatok ezek. Higgyenek neki, hogy most az egyszer ne legyen igaza!” – zárja mondanivalóját Kuncze, akiről nem tudtuk meg, indul-e az MDF listáján a 2010-es választásokon, Debreczeni Józseftől lehetett ugyanis csak kérdezni. Ezzel a lehetőséggel azonban távozásunkig senki nem élt, az indexes Tamás Bence Gáspár ment csak oda a szerzőhöz, ő is dedikációért.
Természetesen a könyvről is írunk majd, csak először el kell olvasnunk. A Reakció itt, a Hírszerző itt, az Index itt ír a könyvbemutatóról.






kövess minket twitteren!
lépj be iwiwes klubunkba!
rajongj értünk!


Hihetetlen, hogy most 2009 novemberében már arról megy a szöveg, hogy kitől kell félnünk jövő tavasztól. Azt írja, Orbán “mindenekelőtt gyűlöltetni akar”. Hát ezek a politikusok és az író most mit csinál? Pont azt, ami ellen beszélnek. Gyűlöltetni akarnak. Teljes a káosz a magyar politikában. És ha már Arcmás: Dávid Ibolya és Kuncze Gábor is teljesen más arcot mutat, mint évekkel ezelőtt. Ez persze nem érdekes.
“Dávid Ibolya és Kuncze Gábor is teljesen más arcot mutat, mint évekkel ezelőtt.”
Ebbe ne nagyon menjünk bele. A szétesett MSZP szavazótábora gyakorlatilag két értelmes párt között választhat majd jövőre, ez az LMP meg az MDF. Az elempé majd felszívja a balosokat, az MDF meg a gyurcsányista reformereket. De az vitathatatlan, hogy Dávid Ibolya nagyon ügyesen nyomja az MDF-et a 8-10%-os tartományba Bokrossal, Debreczenivel, Somogyival és a többi meglepetésemberrel.
Irónikus, de korrekt beszámoló.