Jókora szalonna fogadja a pulton a győri Hédervári úti szociális boltba betérő vásárlókat – plusz egy csomó hazai zöldség és gyümölcs. És nem is drágán. Helyszíni riportunkban megmutatjuk, hogyan működik a rendszer, és azt is, hogyan néz ki a Magosz  üzletláncának egyik tipikus kisboltja.

Teszkós terméket itt ne nagyon keressünk - fotó: Szami

Aki arra gondolt, hogy nyugdíjas-igazolványát lobogtatva 25-30%-os kedvezménnyel vásárolhat be családjának a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) által útjára indított szociális boltokban, az valószínűleg csalódottan kullogott haza. Az eladók elmondása szerint volt egy hajléktalan is, aki miután letette utánfutós biciklijét, fényes nappal láthatósági mellényben bejött a boltba, és megkérdezte, hogy mi van itt ingyen.

Így működik a rendszer. A szociális boltok beszállítói termelői körét a Magosz határozza meg, ennek alapján a gazdaköri tagok elsõbbséget élveznek – ez azonban nem jelenti azt, hogy külsős termelők elől elzárkózának. A Magosz határozza meg (egyeztetve a termelőkkel) a beszállítási árat és azt a maximált árat, amelynél többért nem lehet a terméket értékesíteni. Folyamatos egyeztetés folyik a termelõ és az üzlettulajdonos között az ár tekintetében. A Magosz szerepe itt lényegében tehát annyi, hogy közvetíti a termelőket a hálózat tagjai felé és biztosítja az üzletek termékkel való folyamatos ellátását. Az a szerződés, amely ezeken feltételeket tartalmazza, a Magosz és az üzlettulajdonos között jön létre. A szerződés egyébként konkrétan meghatároz minden olyan kört, amely a későbbiek során esetlegesen vitára adhatna okot. A hálózatot országosan körülbelül 200 üzletre tervezik.

A Hédervári úti szociális bolt ugyanis nem kvázi elosztóhely – ahol a kenyér ára a megfelelő papírok bemutatása esetén 200 Ft helyett mondjuk csak 50 Ft –, hanem egy sima sarki közért, ahol a hipermarketekben megszokottaktól eltérően jóval magasabb a hazai termékek aránya, az áruk viszont kevesebb.

A nagyok árai alatt kell maradni minimum 5%-kal - fotó: Szami

A Magosz első szociális boltja 2009. januárjában nyitott Ferencvárosban, azóta negyvenkét másik egység is tagja lett a hálózatnak – a Hédervári úti üzlet a negyvenharmadik sorszámot viseli. Sok kisbolt kezdte el forgalmazni a hazai termelők áruját, bízva azokban a vásárlókban, akik a jó minőségű hazait kedvező áron szeretnék megkapni. „Nagy igény van a magyar árura, legszívesebben mindenki azt venne, ha tehetné” – fogalmaz az üzlet eladónője „zöldség-gyümölcs” feliratú zöld kötényében a rétesekkel, Rákóczi-túróssal és szalonnával megrakodott pult mögül.

“Tavasszal kerestük meg a Magoszt,

hogy szívesen részesei lennének a bolthálózatnak mi is, most pedig csak magyar termelők zöldségeit, gyümölcseit, tojását és mézét lehet kapni a boltban.” Sok más mellett, természetesen: a polcokon találni a nagy multik termékeiből is. „Ezeket veszik az emberek, de a Tesco gazdaságos termékeit azért ne itt keresd.”

A nyitás napján 500 kg dinnyét adtak el - fotó: Szami

„Ha lehet, ne a mögöttem lévő sangriát fotózzátok, hanem inkább ezt a szűretlen 100%-os almalevet” – mondja az eladónő fia, aki ottlétünkkor éppen friss áruért indult. Tény: a boltban citromon és kávén kívül jóformán csak Magyarországon gyártott terméket kapni. (A szociáis boltok rendszeréről és működéséről lásd keretes írásunkat – a szerk.) Ilyen többek közt a Borsodi által forgalmazott Rákóczi-sör, vagy a kapuvári Cserpes Sajtműhely tejtermék-kínálata. „Úgy volt, hogy magoszos beszállító hozza a tejet is, neki azonban nincsenek tejkészítményei, így külsőst kellett választanunk” – halljuk a rendszer első hiányosságait. „A Magosz megszabja az árainkat, így ezek napról napra változhatnak. A lényeg az, hogy a nagy üzletláncok árai alatt kell maradnunk minimum 5%-kal.”

Ennyit tudnak tenni azért,

hogy az üvegházban termesztett, természetellenesen piros paradicsom helyett a vásárlók lehetőleg a magyar gazdák által termesztett árut vegyék, még ha kinézetében sokszor nem is veszi fel a versenyt az importtal. „A gazdák sem tudják ingyen adni az árujukat, meg hát mégis miből tudnák, nekik is sokba kerül a termelés.” Itt legalább nincs polcpénz és az esély is jóval nagyobb arra, hogy a megtermelt dolgokat meg is vásárolják az emberek.

A legtöbb termék a környékről jön - fotó: Szami

Boltok az országban. Győrben egyelőre két termelői  üzlet van: az egyik a Héderváru út 39/A, a másik a Borsos Miklós u. 13. szám alatt található. A Magosz a jövőben Győr minden városrészében szeretne a fentiekhez hasonló üzletet nyitni, és tervben van egy nagyobb alapterületű bolt is, ahol az alapkínálaton kívül húsok és tejtermékek is kaphatóak lennének. Budapesten minden kerületben nyílt már egy termelői üzlet. Hogy az országban hol van még ilyen, itt lehet megnézni.

A győri üzletekbe főként Hegykőről, Dunaszigetről, Tétről, Csornáról és Felpécről  érkezik áru. „Győr-Moson-Sopron megyében lesz a legnehezebb összehozni a bolthálózatot, lévén itt van a legkevesebb termelő, és sokszor az ország másik végéről kell idehozni a termékeket.” A leghosszabb utat a görögdinnye teszi meg, azt ugyanis Heves megyéből hozzák, de nem hiába: csak a nyitás napján 500 kilót adtak el belőle. Amíg a boltban voltunk, javában zajlott az élet: volt, aki csak egy zsemléért ugrott be, volt, aki barackot vásárolt – a legérdekesebb egy fiatalos termékmenedzser-lelkületű öregúr volt, aki vécéillatosítót próbált nekünk eladni.

A cikk lapunk 2009. nyári számában jelent meg.