Menza. Manapság, amikor sörözők, vendéglők, kávéházak zárnak, be, majd nyitnak ki újra, cserélnek tulajt és külsőt, amikor mindenki a design bűvöletében próbálkozik valami mással, mi találtunk egy helyet, a győri Anna presszót, melynek enteriőrje egyszerűen úgy maradt. A ‘80-as években.

„Tamáskám egy fröccsöt, ha hoznál!” - fotó: Szami

A hely két részre van osztva: elöl nemdohányzó, hátul meg vágni lehet a füstöt sokszor. Mindez a jó idő közeledtével utcai terasszal egészül ki. A belső tér hangulatát leginkább a barna mindenféle árnyalata alapozza meg, bár ez a szín néha-néha beszürkül a dohányfüsttől, mégis meghatározó egészen a pulttól a forgószékeken, az asztalokon át a függönyökig, falakig, melyeken 15-20 éves tablóképek csüngenek, überelhetelen magasságokig fokozva a retróhatást. A mindenfelé kifüggesztett bambusz újságtartók – mindig friss lapokkal – a boldog békeidők kávéházkultúráját idézi, a szintén bármikor használható sakk-készlet pedig ugyancsak jelzi, hogy nem egy egyszerű talponállóval állunk szembe.

A berendezés mellett

a hely másik sajátossága a családias kiszolgálás. Délelőtt, mikor leginkább a kávé az igazán kelendő a melegszendvics mellett, Andi néni tartja a frontot, és szervírozza a kis és nagy tejeseket, kapucínereket, forró csokikat. Ilyenkor szinte csak főiskolás arcokat lehet felfedezni az Annában, akik óravázlatokat írnak, tételeket cserélnek vagy csak csendben józanodnak. Délután veszi át a stafétabotot Tamás bácsi, aki a Kedves vezetéknevével eleve a vendéglátásra rendeltetett, emellett meg Einsteinre hajazó frizurájával a hely igazi védjegyévé, emblémájává vált. Ekkortájt már egyre több törzsvendég foglalja el a jól megszokott forgószéket – köztük Pátkai Tivadar Radnóti-díjas író is – és egyre gyakrabban hallani: „Tamáskám egy fröccsöt, ha hoznál!” – az intonáció az idő múlásával alakul.

Nagy tejeskávé 2 dl szódával 300 Ft - fotó: Szami

A belső kialakítása, de leginkább az alkohol hatása miatt, úgy este kilenc-tíz óra tájban nemegyszer fordul elő, hogy az asztaltársaságok közötti témák összekeverednek. Persze ez nem jelent holmi hőbörgést, közéleti, kulturális témák kerülnek elő leginkább, mint például a Műhely folyóirat legfrissebb száma, az hogy, hogy éppen mi megy a színházban, vagy hogy mekkora élmény gombászni a Hargitán.

Sajnos az árak

nem ragadtak meg ‘80-as évek színvonalán, a belvárosi átlagot közelítik, alulról. Délelőtti fogyasztásomról szólva, egy nagy tejeskávéért és két deci szódáért fizettem kerek háromszáz forintot, aztán visszanéztem este is egy sörre szintén háromszázért, ami egy Soproniért talán még átlagos, akinek meg kissé drága, kezdjen el spórolni. Az Anna egész biztos, hogy nem zár be, sőt ha a jelenlegi ütemben alakul, akkor ez lesz az a hely, melyet még unokáink is látni fognak!

A sajátos hangulat miatt 5/5. És végül a cím: Győr, Újvilág u. 8.