Budapest. Magyarország-formájú élőképet alkottak csütörtök délután az orvostanhallgatók, tiltakozva a rezidensképzésben résztvevők kiszolgáltatottsága miatt. A Szent István téren ezerkétszáz medikus részvételével élő szívdobbanást is láttunk az MKB-irodaház nyolcadik emeletén található sajtószekcióból. Az Alterblog tudósítása a rezidenstüntetésről.

Angliában tízszeresét kapják a rezidensek - fotó: Kocsis Janka

A “rezidenstörvényben” foglaltak lényege, hogy úgy vesznek fel itthon valakit rezidensnek, ha aláír egy kilenc éves hűségszerződést. Ennek keretében nem változtathatja meg a munkahelyét, nem mehet külföldre, országon belül is csak úgy válthat kórházat, ha azonos feltételekkel egy másik helyen felveszik. Ez azt jelenti, hogy kilenc évig gyakorlatilag röghöz kötik az embert. A másik meg az, hogy az orvos kiszolgáltatottá válik, egy ilyen szerződéssel ugyanis bármit megcsináltathatnak vele, nem lesz menekülési útvonala. A Magyar Rezidens Szövetség által szervezett demonstráció résztvevői szerint tehát nemcsak a körülbelül havi 95 ezres fizetés az elfogadhatatlan, hanem a hűségszerződés is.

Orvost a hazának

A csütörtöki demonstráció a Nemzeti Múzeum mögötti Pollack Mihály téren kezdődött. Délután fél kettőig gyülekeztek a fehér köpenyt viselő orvostanhallgatók a Magyar Rádió épülete előtt. A tér teljesen megtelt. Mint azt a szervezőktől megtudtuk, nemcsak a budapesti, hanem a szegedi, a debreceni és a pécsi orvostudományi egyetemek is képviseltették magukat. Fél kettőkor a rezidensszövetség elnöke, Papp Magor köszöntötte az eseményen résztvevő demonstrálókat.

Kábé 1200-an vettek részt a demón - fotó: Kocsis Janka

Nem csak a jövőnket nem látjuk, a jelenünket sem. A fiatal orvosok jelenlegi anyagi és munkakörülményei nem teszik lehetővé az egzisztenciateremtést, a szakmai fejlődést, a minőségi munkavégzést. A körülmények veszélyeztetik a betegellátást és az egészségügyi rendszer működését. A jelenlegi tendenciák alapján, hosszú távon sem látjuk a változás lehetőségét. Azzal a figyelemfelkeltő céllal szerveztük ezt a megmozdulást, hogy megérezzük és megéreztessük azt, hogy MI is tudunk tenni – akkor, ha az emberekben, a társadalomban, a döntéshozókban szövetségesekre találunk. (Részlet Papp Magor beszédéből.)

A beszéd után a menet a Bródy utca – Múzeum körút – Fővám tér – Váci utca – Vörösmarty tér – Roosevelt tér – Zichy utca útvonalon elindult a Szent István térre. Négyes sorban haladtak a bazilika felé, rendőri felvezetéssel. Amikor a Vörösmarty térre érkeztek, a sor vége még csak a Ferenciek terét hagyta el. Jobban bejött ez a turistáknak, mint a bazilika épülete: csak az Alterblog tudósítójához jött négy külföldi aziránt érdeklődni, hogy mégis mi ez, a “low salary” kifejezés után pedig megértően bólogatva mentek fotózni.

Hazát az orvosnak

Érdekes, hogy a rezidensek, akikről a demonstráció szólt, nemigen vettek részt az eseményen. “Ez nem olyan szakma, mint a vasutasoké, hogy fogják  magukat és akkor nem mennek a vonatok. Nem lehet megcsinálni, hogy elmegyek a munkából egy tüntetésre, mert lehet, valakinek az élete múlik ezen.” Kérdésünkre, hogy mi lenne akkor, ha ezt mégis megtenné az orvostársadalom, nyilatkozónk így felelt: “Az a baj, hogy a helyzet annyira komoly, hogy ezt tényleg meg kéne tenni. De ez etikai és erkölcsi szempontból kivitelezhetetlen.”

Így vonulnak be a történelembe - fotó: Kocsis Janka

A demonstráció végén a medikusok lenyomtak egy performanszot is. Először Yann Tiersen Amelie-zenéjére alkottak egy Magyarország-formájú élőképet. Fentről figyelve az eseményeket, láthattuk, hogy az ország keleti felén álló emberek nyugatra indulnak – szimbolizálva ezzel azt, hogy számos rezidens megy ki Angliába, Svédországba, Németországba, ahol az itteni fizetés tízszereséért körülbelül feleannyi munkát kell végezniük, azt is jobb körülmények mellett.

Erről beszéltünk

egy résztvevővel is: “Akkor nem mennék ki külföldre, ha a mostani 95 ezer forintos rezidensfizetésnek a kétszeresét-háromszorosát kapnám itthon. Persze ez még mindig aprópénz lenne az angol rezidensek 4-5 ezer forintos órabéréhez képest. Heti ügyeletért ott leadózva keresnék 400-500 ezer forintot úgy, hogy utána egy hét szünet jön és szállást meg étkezést is kapok. Na, ehhez képest itthon heti hatvan órát dolgozok 90 ezer Ft nettóért.”

Szegedről, Pécsről és Debrecenből is jöttek - fotó: Kocsis Janka

Szerinte az állam részéről logikus lépés a hűségszerződés, csak éppen nem korrekt. “Amikor minket felvettek az orvosi egyetemre, az állam vállalta, hogy fizeti a mi tizenkét féléves képzésünket, melynek összértéke 16 millió forint körül van. A tizenkét félév elvégzése után kapunk egy általános orvosi diplomát, amivel önállóan nem tudunk mit kezdeni. Az ezt követő rezidensképzés – aminek az ára az alapképzés töredéke – finanszírozását viszont már sajnálja tőlünk az állam, holott erre a képzésre azért van szükség, hogy szakorvosként működhessünk. De mivel az állam ezt nem vállalja, ezért két pad közé esünk.” Lesz ugyanis egy csomó általános orvos, aki nem tud mit kezdeni a diplomájával, mert nem folytathatja a szakképzést.

Vissza a performanszra:

miután az orvostanhallgatók elvonultak nyugatra, és köpenyüket is ledobták, jött egy piros kabátos kislány, a földön heverő üres köpenyek gazdáit keresve. Szomorú zene szólt itt, majd a demonstrálók visszamentek eredeti helyükre, ahonnan hirtelen egy nagy szívalakba tömörültek, majd megtapsolták magukat – lelkesedésük a téren található irodaház nyolcadik emeletéről fényképező-kamerázó újságírókra és a téren szemlélődő turistákra is ráragadt.

Elhagyják az országot - fotó: Kocsis Janka

Papp Magor pedig elégedett lehet: az emeletről leliftező kollégák azon versenyeztek, kinek nyilatkozzon először. “Érkezési sorrendben nyilatkozni fogok mindenkinek”, és már sorolta is az Echo TV-nek a mai nap tanulságait. Az pedig, hogy akciójukkal sikerült-e a közvéleményt maguk mellé állítani, pár nap múlva úgyis kiderül.

A rezidensszövetség honlapja itt érhető el. Mit gondolsz, sikerül-e tíz éven belül bármit is elérniük? Egyáltalán: mi kell ahhoz, hogy Magyarországon kicsit is többet keressenek a rezidensek?