Zöld. „Boldog Viharnapot!” – kiáltották egymásnak a Százholdas pagony lakói. Aztán a bölcs Bagoly házát a földre hajította az orkán erejű szél, Fülesét pedig elvitte az árvíz, és már nem is volt olyan vicces az egész. Persze a következő fejezetben folytatódott a történet, mintha mi sem történt volna. De vajon nekünk is megadatott ez a könnyed folytatás?

114 civil szervezet és több mint 10 ezer lakossági támogató sorakozott fel a kezdeményezés mögött

Aligha. Nem célom a pánikkeltés, de egyáltalán nem biztos, hogy nekünk – mindent felélő embereknek is jár második esély. Nem kell túlragozni a helyzetet; a környezettudatos életmód hiányában lassan teljesen ellehetetlenítjük saját életünket a Földön. Van azonban egy egyre bővülő csoport, melynek tagjai nagyobb felelősséget éreznek környezetünk iránt, sőt, cselekedni is készek a jövő érdekében.

A Magyar Természetvédők Szövetsége

kisebb környezetvédő és civil szervezetekkel karöltve, valamint nagyarányú társadalmi összefogást remélve javaslatot készített egy ún. klímatörvény bevezetéséhez, melyet több európai országban már sikerrel elfogadtattak. Idén júniusban nálunk is történt előrelépés, az Országgyűlés ugyanis elfogadta az éghajlatvédelmi kerettörvény elkészítéséről szóló határozatot. A klímatörvény megvalósulásában a győri Reflex Egyesületnek is nagy szerepe van, az elmúlt időszak fejleményeiről és eredményeiről Lajtmann Csabát, az egyesület tagját kérdeztem. Mindenekelőtt arra voltam kíváncsi, hogy mégis mire számíthatunk, amikor éghajlatváltozásról van szó.

Nagyon, de nagyon demagóg fénykép

A válasz meglepett, szokás ugyanis Magyarországot, illetve a Kárpát-medencét egyfajta védett zugként emlegetni, ami bizonyos szempontból igaz, hiszen jó nagy hegyek vesznek körül és az esetleges tengerszint-emelkedés sem minket sújt elsősorban. Ennek ellenére a szakértők szerint mégis különösen veszélyeztetett ez a térség. Az összes lehetséges forgatókönyv azt mutatja, hogy országunkat jóval intenzívebben érintik a változások, aminek pont a földrajzi elhelyezkedés az oka.

Az előrejelzések szerint az Alföld sivatagosodni fog,

és országos szinten a szélsőséges időjárási helyzetek lesznek jellemzőek – a tél és a tavasz eleje csapadékos lesz, a nyár pedig rendkívül száraz, ami csapadék pedig hullani fog, az mind egyszerre zúdul majd le, özönvízszerű esőzések formájában, melyek rengeteg kárt okozhatnak a mezőgazdaságban. Fontos tudni, hogy már nem a megelőzés problémájánál tartunk, hanem valamilyen alkalmazkodási rendszert kell kialakítani, mivel nemrég az egész országot aszály sújtotta területté nyilvánították.

Font Sándor ellenzéki politikus szerint az aszály egy katasztrófa

Az egyesület tagja szerint az alapvető probléma az, hogy túl magas a szén-dioxid kibocsátás, ami a fosszilis energiaforrások felhasználásából ered (földgáz, kőolaj, kőszén). Ezért a klímatörvény alapvető célja, hogy adott évre ezt a felhasználást megpróbálja jelentős mértékben csökkenteni (pl. 2050-re Magyarországnak 80 százalékkal). Első hallásra ez kivitelezhetetlennek és túl nagyarányúnak tűnik, nem lesz azonban sok választásunk: egyes kutatások szerint környezeti összeomlás határára sodródtunk, és nagyon sokat kellene tenni ahhoz, hogy ezt a folyamatot valamelyest vissza tudjuk fordítani.

Ehhez elsősorban egy paradigmaváltás

lenne szükséges, hogy mind a civilek, mind a politikai döntéshozók belássák, hogy az éghajlatváltozás valós probléma, sőt, összefügg gazdasági-társadalmi folyamatokkal is. Mindenképpen fontos lenne, hogy az energiagazdálkodásunkra odafigyeljünk, ennek vannak gazdasági és jogi eszközei is. Szükség lenne egy szabályozó rendszerre, egyfajta kvótarendszerre, amely hazai szinten valósítaná meg azt, ami a világban a kiotói folyamat által történik. Valamilyen meghatározott normához viszonyítva lenne egy felhasználási kvótánk a fosszilis energiahordozók terén. Ezzel kapcsolatban még viták vannak, bizonyos álláspontok szerint emberi és szabadságjogokat sért, ha ezt háztartásokra bontjuk le, és úgy határozunk meg egy maximális felhasználható mennyiséget. Mert mi van akkor például, ha mínusz húsz fokban elfogy a kvótánk és nincs pénzünk pluszmennyiséget venni? Szóval az ehhez hasonló problémák megoldása még várat magára.

Jópofizik a környezetvédelmi miniszter

Ami viszont fontosabb – és ennek realitásalapja is van a közeljövőre nézve – egy visszatérülő alap létrehozása, amit Lajtmann a diákhitel rendszeréhez hasonlít. Ez az alap kamatmentes kölcsönt nyújtana a háztartások zöld beruházásaihoz, ami egy idő után önfenntartó alapba fordulna át. Ehhez szükséges lenne egy nagy lökés, ami egy ún. Zöld beruházási rendszer lehetne, ennek működőképességéhez viszont elengedhetetlen egy jól felépített klímatörvény elfogadtatása.

A rendszert

a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint a Magyar Tudományos Akadémia közös kutatási projektjének részeként alakították ki a Kiotói Egyezmény stratégiája alapján. Ez egy 1997-ben aláírt, a fejlett országokat tömörítő, nemzetközi egyezmény, amelyben a résztvevő, iparosodott államok kötelezik magukat arra, hogy széndioxid-kibocsátásukat az aláírást követő évtizedben 5,2 százalékkal az 1990-es szint alá szorítják vissza. Az egyes kvótákkal viszont itt is lehet kereskedni, mi az elmúlt években Spanyolországnak és Belgiumnak értékesítettünk kvótákat. Az ezért kapott összegekre viszont vállalásokat kellett tenni, azt teljes egészében az éghajlatváltozás visszafogásának érdekében kell elkölteni, illetve ehhez kapcsolódó fejlesztésekre. Ezt fogná össze a Zöld beruházási rendszer. Az eddiginél lényegesen nagyobb támogatással indulhatnának a közösségi energiatakarékosságot, valamint a megújuló energiaforrások felhasználását célzó beruházások.

Ezeket kéne nyomatni, ha lesz Zöld beruházási rendszer

Tőlünk nyugatabbra ez úgy működik, hogy ha valaki napkollektort épít a ház tetejére, akkor összegyűjti a kapcsolódó számláit, besétál vele a helyi önkormányzathoz és ott a költségei 60-80 százalékát megtérítik. Tehát sokkal egyszerűbb a rendszer, hiszen nincs hónapokig, évekig húzódó procedúra, kivizsgálás, és a támogatás hányada is jóval nagyobb. Az éghajlatvédelmi munkacsoport ezen a téren is változást remél a klímatörvény bevezetésével. A széndioxid-kibocsátás mellett alapvető probléma a felszínborítottság kérdése, azaz hogy minél több felszínt borítsunk erdőkkel és zöld felülettel. Bár a szakértők szerint Magyarországnak csak kis mértékben csökkent az erdővel borított területe, az esőerdők pusztulásának következményei ugyanúgy minket is érintenek.

Nálunk inkább a gazdasági lobbik

és környezetvédő szervezetek közti esetleges szembenállások jelentenek problémát. Ha arról van szó, hogy a Velencei tó partján kaszinóváros épül, vagy egy mezőgazdasági területen bevásárlóközpont, akkor ott nagyon kis mértékben és csak nagy harcok árán érvényesülnek a zöld szempontok. Fontos lenne, hogy sokkal nagyobb civil kontroll mutatkozzon meg ezen a területen, jelenleg ugyanis eléggé korlátozottak a társadalmi részvételi lehetőségek egy-egy ilyen folyamatban.

Az LMP-s Jávor Benedek Zöld New Dealt sürget

Bár a rendszerváltozáskor javultak ennek feltételei, azóta a nagy cégek által támogatott kereskedelmi csatornákon rengetegszer elhangzik, hogy a „zöldek” a fejlődés kerékkötői, mert nem épülhet miattuk bevásárlóközpont meg autópálya, így sokkal szűkebbek ezek a lehetőségek, mint 5-10 évvel ezelőtt. Lakossági és egyéb fórumok léteznek, de egyelőre semmilyen törvény nem kötelezi a beruházókat arra, hogy figyelembe is vegyék a zöld jellegű igényeket. Van egy környezeti engedélyezési eljárási folyamat, ami egyes beruházásokhoz kapcsolódóan előír egy vizsgálatot, de sokszor ezek a folyamatok is nagyban manipuláltak. Ennek is gátat kellene szabni a klímatörvény által.

Szerencsére úgy tűnik,

hogy több parlamenti bizottság, szakmai szervezet, sőt, – pártállástól függetlenül – a legtöbb megyei országgyűlési képviselő is a civil kezdeményezés mögé áll, így ha máshol egyelőre nem is, de legalább környezetünk védelmében lehetséges a társadalmi és politikai összefogás.